Kognitív terápia

Mi a kognitív terápia?

A kognitív terápia célja a hibás, káros, torz gondolkodási mintázatok felismerése és megváltoztatása.

A kogníció szó jelentése, mérlegelés, vizsgálat, megismerés. Azt a folyamatot jelöli mely során az egyén a külvilágból szerzett tapasztalatait, információit a saját egyéni szűrőrendszerén keresztül feldolgozza.

„ Az embereket nem maguk a dolgok zavarják, hanem a szemléletük, ahogy a dolgokat nézik”(Epiktetosz)

Akkor, amikor ezt a megállapítást tette a rabszolgából filozófussá lett bölcs, valószínűleg nem is gondolta, hogy a modern kognitív terápiák alapvető szemléletét fogalmazza meg.

Fontos része a közös aktivitást igénylő munkának, a pszichológus és a kliens közötti szakértői beszélgetés, melyben megismerjük azt, hogy a kliens hogyan látja önmagát, a világot és a jövőjét. Ezután a kliens megfigyeli a különböző helyzetekben keletkező, érzéseit, gondolatait és megtanulja elkülöníteni a hibás és a rosszul működő beállítódásait. Revízió alá veszi, logikailag felülvizsgálja irracionális hiedelmeit és ütközteti azokat a valóság reális elemeivel. Megtanulja a hatékony és reális információfeldolgozást, képessé válik negatív gondolatainak kontrollálására. ➡

 

Mikor alkalmazzuk a viselkedés és kognitív terápiát?

Eredményesen alkalmazható a következő esetekben:

•   érzelmi zavarok
•   általános szorongás, fóbiás-szorongásos zavarok,
•   evészavarok
•   poszttraumás stressz
•   alkalmazkodási zavarok
•   érzelmileg függő, labilis személyek esetén
•   szomatoform zavarok
•   kapcsolati zavarok
•   krízis
•   pánikbetegség
•   depresszió

Viselkedésterápia

Mi a viselkedésterápia?

A viselkedésterápia olyan módszerek együttese, melyek az egyén és a környezete kapcsolatában létrejövő zavarok megszüntetését célozzák.

A viselkedésterápia egyik elve, hogy minden viselkedésünk tanult ezért a nem hatékony viselkedés helyett, képesek vagyunk eredményesebb viselkedések megtanulására. Ennek a tanulási folyamatnak során a kliens megtanul megküzdeni a nehéz helyzetekkel, elsajátítja a nem kívánt cselekvés feletti uralmat, új adaptívabb viselkedéseket tanul meg. Eközben megváltozik a külvilágról alkotott belső képe is és nem észlel veszélyt ott ahol nincs ( pl.: közlekedés, vizsga, zárt helyek).

Autogén tréning, relaxáció

Mi az autogén tréning?

Az autogén tréning egy relaxációs módszer, amely erősíti a test természetes, öngyógyító folyamatait.

Rendszeresen, tréningszerűen végzett gyakorlásról van szó, mely során a teljes ellazultság testi és lelki állapota érhető el. Ebben az állapotban elménk képes befolyásolni testünk önszabályozó rendszerét, amely a keringést, légzést, szívritmust stb. kontrollálja. Az autogén tréning lehetővé teszi még a stressz kontrollálását, azáltal hogy megtanítjuk az autonóm idegrendszerünket ellazítani.

Kiknek ajánljuk?

Mindenkinek, aki szeretné megtanulni a módszert teste ellazítására, szellemi és közérzeti állapotának megnyugtatására. Szeretné csökkenteni szorongását, feszültségét.

• tanulóknak, vizsgázóknak
• tanároknak, előadóknak
• rendszeresen “szereplő” személyeknek
• vezetőknek, menedzsereknek
• fokozott pszichés terhelés mellett dolgozó személyeknek
• sportolóknak, versenyzőknek
• saját teljesítményüket fokozni kívánó személyeknek

Mire leszünk képesek?

Tudatosan elérjük és megéljük belső nyugalmunkat. csökkentjük a stresszt, a félelmet és a szorongást. Felfrissítjük önmagunkat, ezáltal növeljük a teljesítményünket. Javítjuk a koncentrációs, tanulási és emlékezeti képességünket.

Hipnózis

Mi a hipnózis?

A hipnózis a pszichológiai terápiás eljárások egyike, melynek jelenségei tudományosan kutatottak és eredményei igazoltak.

Az elnevezés alapja Hypnos az alvás görög istene. Elődeink már évezredekkel ezelőtt felismerték és használták a szónak és az álomnak a gyógyító erejét. Ennek ellenére a hipnózist még ma is számtalan téves elképzelés övezi. Sokak számára még mindig a negatív befolyásolás eszköze és valahol a varázslat és a misztikum között foglal helyet. Ezzel szemben a hipnózis a kliens aktív közreműködését igénylő fókuszált tudatállapot ( nem alvás!), melyben a tudattalanban tárolt emlékeink, élményeink bizonyos mértékig hozzáférhetővé és korrigálhatóvá válnak.

Mi történik a hipnózis alatt?

A hipnózis sokkal természetesebb jelenség, mint gondolnánk. Talán Ön is tapasztalta már, hogy valamiben elmélyülve (zenehallgatás, olvasás, sportolás, munka), szinte megszűnik a külvilág. Észleljük ugyan a körülöttünk zajló eseményeket, de szinte megszűnik a tér és az idő. Természetesen azonnal tudunk váltani és kizökkenünk abból, amiben vagyunk, ha valami külső fontosabb történés arra késztet minket.

A terápiás célú hipnózis - az önmagunk által gerjesztett állapothoz hasonló - szabályozott keretek között, tudatosan előidézett élménykorrekciót lehetővé tevő tudatváltozás. ➡

 

 

 

A hipnózis alatt agyunk egyszerre képes kapcsolatot tartani a jelen történéseivel (itt és most) és a múlt eseményeivel (ott és akkor).

A hipnoterápia során hozzásegítjük a klienst, hogy megtalálja és elérje a belső tudattalan erőforrásait, melyek megélésével és aktuális alkalmazásával leküzdheti a problémáit.

A hiedelmekkel ellentétben a hipnotizált nem tesz semmit és nem is kényszeríthető semmire, ami ellenkezik a saját elveivel, erkölcsi felfogásával!

Mikor alkalmazzuk a hipnózist?

A hipnózist a különböző lelki és testi betegségek gyógyítására használjuk olyankor, amikor a probléma nehezen hozzáférhető a tudatos észlelésünk számára. Hipnózis segítségével meg lehet gyorsítani azt a terápiás folyamatot, amely ahhoz vezet, hogy az eredetileg erős félelmet, szorongást vagy pánikot kiváltó ingerek és helyzetek elveszítsék kellemetlen jellegüket.

Eredményesen alkalmazható a következő esetekben:

• tünetek enyhítésére
• szorongás oldására
• teljesítmény javítására és a rejtett erőforrások mozgósítására.
• ellazultság kialakításárav fájdalom illetve más fizikai kellemetlenségek csillapítására
• allergiás reakciók enyhítésére
• lelki alapú, testi betegségnél (emésztőrendszer megbetegedései, gyomor-bélrendszeri fekélybetegségek és gyulladások)
• egyes szív és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás)
• fejfájás és migrén csillapításában

Stressz és konfliktuskezelés

„Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégiscsak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz”. ( Selye 1974)

Mi a stressz?

A stressz az angol és latin nyelvből ered eredeti jelentése: megsérteni, bántani, szorítani.

A stressz a szervezet válasza a nem várt eseményekre.

„Minden környezeti változás az élőlényben fiziológiai reakciót vált ki. Például a gyásznak és a szerelemnek ugyanaz a fiziológiai reakciója, de hogy azt pozitívnak vagy negatívnak élem meg, a fejben dől el.” (Selye professzor)

Amikor a stresszt folyamatos, tartós feszültségként éljük meg, hosszútávon számos negatív hatást gyakorolhat szervezetünkre, egészségünkre.

Csak akkor tudunk tenni ellene, ha felismerjük a stresszt-okozó helyzeteket és azokat a jeleket, melyek elárulják, hogy stressz alatt állunk. Ezek a jelek lehetnek pszichikaiak, fizikaiak, érzelmiek és viselkedésbéliek. A jelek figyelmeztetnek arra, hogy valamit tennünk kell, de nem mindig vesszük észre őket időben. Minél hosszabb ideig tartanak, annál nagyobb károkat okoznak a testben és lélekben, annál nehezebben boldogulunk vele.

A stressz- és krízisállapotokban az első feladat az, hogy feltegyük a kérdést önmagunknak: mire van szükségünk?

Amennyire lehetséges, figyelembe kell venni a saját szükségleteinket. Ha mi magunk nem vagyunk stabilak, nem fogunk tudni hatékonyan működni az élet egyéb területein sem. Stressz- és krízisállapotokban jelentősen megterhelődik a gondolkodási kapacitásunk, gondolataink tartalma jellemzően negatív irányban torzul, illetve a gondolkodás képességének beszűkülését is tapasztalhatjuk.

Min változtathatok?

• A kontrollálható és kontrollálhatatlan tényezők megkülönböztetésén
• A szorongás mértékén
• A szorongásra jellemző a katasztrófaképző gondolatok megjelenésén
• A gondolkodásunkban túlzóvá vált negatív gondolatok jelenlétének csökkentésén
• Mentális és pszichés erőforrásaim mozgósításán a pozitív irányú változás érdekében
• Új nézőpontok és perspektíva kialakításán.
• A reziliencia, vagyis a pszichés rugalmasság és ellenállóképesség növelésén

Mi a konfliktus?

Mindnyájan kerülünk olyan kiélezett helyzetekbe, melyekben az érzelmi töltés, a harag és sértettség reakciói komoly, akár életre szóló sebeket hagynak maguk után. Fontos lenne ezeket a körülményeket minél korábban felismerni és megtanulni megfelelően kezelni.

A konfliktust elkerülhetetlenül kísérő stressz csökkentése mellett, arra törekszünk, hogy a pszichés megküzdés kognitív és viselkedéses eszközeit megtanuljuk és a megküzdéshez szükséges erőforrásokat feltárjuk.

Mit tanulunk a kezelés során?

• A konfliktusok forrásainak felismerését és a konfliktus modellt
• Megismerjük a közvetlen kommunikáció szabályszerűségeit és annak eszközrendszerét
• Megtanuljuk felismerni a különböző viselkedési stílusokat és az azokra jellemző kommunikációs eszközöket
• Növeljük a személyes hatékonyságunkat egyéni kommunikációs stílusunk figyelembe vételével
• Elsajátítjuk az asszertív – önérvényesítő viselkedés eszköztárát
• Gyakoroljuk a pozitív és negatív érzéseink kifejezését
• Alkalmazzuk a nem-et mondás képességét